Ugyan nem Forma-1 és nem is aszfalton zajlik, az adrenalinszint karbantartására magasan alkalmas a jetsprint nevű vízi műfaj, amit a motorcsónakozás legelvetemültebb szakágának lehet tekinteni. Az erő itt is veszedelmes, ráadásul a pilóták reflexeinek a legjobb autóversenyzők szintjét simán meg kell ütnie.
„A motorcsónak Schumacherje” – egy internetező így aposztrofálta az OregonJetSprint.com egyik videóját a Youtube-on, s nem véletlenül vont párhuzamot a Forma-1 hétszeres világbajnoka és a felvételen látottak között. Kétségtelen: az ominózus motorcsónak teljesítménye brutális, mint ahogyan a kanyargós pályán észbontó tempót diktáló versenyzőpárosáé is. Merthogy versenyzőpárosról van szó: a gázt és a kormányt a pilóta kezeli, a másodpilóta pedig az itinert diktálja úgy, ahogyan a raliban szokás.
A műfaj egyébként Új-Zélandról ered, ahol 1981 ót rendeznek ilyen versenyeket, amelyek népszerűek Ausztráliában és az Egyesült Államokban is. A nagyjából 4 méter hosszú csónakok két kategóriában versenyeznek: a Class A-ban 6,7 literes, V8-as erőforrással hajtott gépek indulnak, míg a Superboatok méltóak a hírnevükhöz, ott ugyanis a vízi lélekvesztők hajtóművének teljesítmény 1000-1400 lóerő is lehet. A pályák, amelyeken meccselnek, 25-30 irányváltást foglalnak magukban, egy-egy mért kört 45 másodperc- 1 perc alatt teljesítenek.
Havas Attila, az F-500-as motorcsónak-kategória magyar világbajnoka is veszedelmesnek tartja a jetsprint küzdelmeit.
„Az halál. Időnként szó szerint is: néha kifut a fűre a hajó, és letarolja a nézőket. Ausztráliában és az USA-ban csinálnak ilyeneket, van időmérő, aztán meg mért futamok, amin egymás után mennek. A hajó vízsugár hajtású, V8-as kompresszoros, nagyon rövid hajó, és van mitfahrer is, aki mutatja, merre kell menni. Van szabadedzés, időmérő edzés, három-négy futam, ami rövid, nyolc-tíz kör" – fogalmazott a magyar világbajnok.
