Ki lehet az új Senna, képes lehet-e valamelyik jelenlegi Forma-1-es pilóta felnőni arra a szintre, hogy olyan őrületet teremtsen maga körül, mint a brazilok korábbi háromszoros világbajnoka? A sokakat foglalkoztató kérdést az F+1 Blog Monte Carlóban egy igazi legendának, Senna egykori legjobb barátjának, a McLaren-veterán Jo Ramireznek tette fel, akit faggattunk a Honda-kapcsolatról is.

Ramirez neve fogalom a szakmában: a mexikói szakember 1984-től 2001-ig csapatkoordinátorként tevékenykedett a McLarennél, így a wokingi csapat számos nagy bajnokával alkalma nyílt együtt dolgozni. Mind közül a legnagyobbnak Ayrton Sennát tartotta, akivel bizalmasok, igazi barátok lettek az évek során, így Ramirezt a paddock idősebb mohikánjai rendre úgy emlegetik, mint „az embert, aki a legközelebb állt Ayrtonhoz”.

Bár manapság csak ritkán tűnik fel a Forma-1-es versenyeken, Monte Carlóba ezúttal ellátogatott, így az F+1 Blog – sok egyéb más mellett – megkérdezhette: mit gondol a jelenlegi F1-es felhozatalról, kiharcolhat-e magának bármelyik versenyző olyan státuszt, amilyet Sennának sikerült elérnie. Nemleges választ kaptunk, de a szakember a Ferrari-menő Fernando Alonso előtt megemelte elmaradhatatlan baseball-sapkáját.

„Nem hinném, hogy a jelenlegi mezőnyből bárki is felérhet arra a szintre, amit Ayrton képviselt” – mondta Ramirez. „Ha valakit mégis mondanom kell, akkor Fernando Alonsót mondom. Ő nagyon komolyan kiveszi a részét a csapat munkájából, éppen úgy, ahogyan Ayrton tette annak idején. Akárcsak ő, Fernando is belefolyik a mérnöki munkába, szorosan együttműködik az autó tervezőivel, a motorral foglalkozó szakemberekkel, ráadásul mindig mindent megtesz annak érdekében, hogy az autója jobb legyen és ki is hozza a maximumot abból, ami a rendelkezésére áll. Ilyen versenyző rajta kívül nem nagyon van a Forma-1-ben jelenleg.”

Ramirez a rajongói körökben sok vita forrásául szolgáló Senna-Schumacher összehasonlításról is elmondta a véleményét: „Vannak, akik több bajnokságot nyertek, mint Ayrton. Michael ilyen, viszont én úgy látom, hogy Ayrton bajnoki címei többet érnek. Neki olyan ellenfelei voltak, mint Alain Prost, Keke Rosberg vagy épp Nigel Mansell, akik egyszerre, azonos időben mindannyian jó autókban ültek. Ezzel szemben Michaelnek mindig egy ellenfele volt. Hol Damon Hillel, hol Mika Häkkinennel, hol mással csatázott a bajnoki címért, de mindig csak egy valakinek volt esélye ellene. Ennek fényében egészen másképp lehet megítélni kettejük teljesítményét. Egyébként jómagam úgy vélem, hogy amennyiben nem történik meg a tragédia, Ayrton nyert volna még világbajnokságokat.”

Ramirez a közelmúltban bejelentett, 2015-ben újrainduló McLaren-Honda házasságot nem csak az érintettekre vagy a Forma-1-re, hanem az egész motorsportra nézve „örvendetes, nagy jelentőségű” fejleménynek titulálta, s megjegyezte: azonnali sikert vár az együttműködéstől. Igaz, a szakember nem a történelmi múlttal indokolta elvárásait: „A mai világban már nincs idő várni a sikerre, azonnali eredményekre van szükség. Láthattuk, hogyan ért véget a Honda legutóbbi Forma-1-es korszaka, s kíméletlenül elzárták a csapot a BMW-nél és a Toyotánál is. Ha nincs eredmény, nincs tovább, ennyire egyszerű ez. Egyébként szerintem nem kell olyasmitől tartani, hogy a Honda nem lesz eredményes rögtön az elejétől kezdve” – mondta a sokat tapasztalt közép-amerikai szakember.

1988 a McLaren és a Honda legsikeresebb idénye volt, a felek Ayrton Senna és Alain Prost révén a szezon 16 futamból 15-öt megnyertek. Az öt éven át fennálló együttműködés a futamgyőzelmeken túl négy egyéni és négy konstruktőri világbajnoki címet eredményezett, s a mai napig sokan kutatják, mi lehetett a zajos sikersorozat valódi titka.

„Talán az, hogy nagyon jól megtalálta egymást a két fél” – magyarázta Ramirez. „A Honda már akkor is gigantikus nagy cég volt, amely zseniálisan, pillanatok alatt volt képes reagálni a legnagyobb problémákra is, a McLaren pedig mindent tudott, amit az autó megépítéséről tudni kellett. Egymást toltuk, hajszoltuk annak érdekében, hogy minél jobb versenyautónk legyen. Egyébként én azon a véleményen vagyok, hogy túlságosan korán fejeződött be a kapcsolatunk. Amikor visszatértek, egy másik csapattal tették, később pedig önállósodtak, de egyik variáció sem működött. Ez így volt az igazi és bízom benne, hogy hasonlóra lehet számítani most is.”

Ramirez nem titkolta azt sem, hogy már-már szégyenteljesnek tartja a McLaren idei produkcióját, s mint rámutatott, nem is érti az okokat: „A tavalyi szezon végén az övék volt a legjobb autó, de változtattak, túl sokat változtattak és ennek ez lett az eredménye. Nem tudom, volt-e valójában szükség azokra a módosításokra, mivel a szabályok nem változtak jelentős mértékben. Amit mostanában produkálnak, az egész egyszerűen kiábrándító” – sommázott a mexikói.