Nyomós oka van a McLarennek arra, hogy néhány csípősebb megjegyzést leszámítva egyáltalán nem káráltak a Hondára a katasztrofális tavalyi szezon miatt. Egy friss kimutatás alátámasztotta azt, amit már eddig is sejteni lehetett: a japánok olyan pénzösszeget invesztálnak a brit csapatba, hogy azért még Ron Dennis is hajlamos lakatot tenni a szájára…

Miért nem háborog erőteljesebben a nyilvánosság előtt Ron Dennis? Miért nyeli le a békát a McLaren? Számos rajongó tett fel hasonló kérdéseket a 2015-ös Forma-1-es szezon során, azt látva, hogy az újból életre hívott brit-japán együttműködés nemhogy felidézi, de katasztrofális produkciójával egyenesen a porig alázza a ’80-as évek végén, a ’90-es évek elején együtt megélt történelmi aranykor emlékét. Mostanáig csak sejteni lehetett, hogy „van az a pénz”, amelyért a gárda teljesítményére oly kényes Ron Dennis is lakatot tett a szájára, a Forma-1 pénzügyi vonatkozásait elemző, roppant jól tájékozott szerzők által összeállított Business Book GP pedig most egy becsléseken alapuló adatot is bedobott a köztudatba.

A kiadvány szakavatott szerzői szerint a sportágba tavaly visszatért japán autógyártó nagyvállalat nem kevesebb, mint 300 millió eurót pumpált a brit istállóba. Ezzel a márka toronymagasan a legnagyobb patrónusnak számít az egész sportágban, a McLarennél pedig – nem véletlen az egykori sikercsapat hallgatása – még inkább megbecsülik ezt: Dennisék évek óta képtelenek főszponzort találni, ráadásul az utóbbi időben több fontos partner is faképnél hagyta az alakulatot. Ha a Honda által vállalt összeget elosztjuk a tavalyi évben a konstruktőri tabella 9. helyét eredményező 27 világbajnoki ponttal, eredményként azt kapjuk, hogy a japánoknak minden egyes pont legalább 11 millió eurójába került…

A Business Book GP információi szerint egyébként a McLaren második legnagyobb szponzora, a Mobil 1 25,5 milliót fizet évente, míg a különítmény partnerei között a 3. helyre sorolt SAP esetében még nagyobb a szakadék: onnan mindössze 5,5 millió euróra számíthat a Fernando Alonsót és Jenson Buttont alkalmazó különítmény. Dennisék teljes büdzséjéhez hozzájárul még egy tucatnyi kisebb támogató, 0,3-0,5 millió euró körüli összegekkel, továbbá 104 millió eurót kaptak a televíziós jogdíjakból: a kiadvány kalkulációi szerint az alakulat költségvetése 465 millió euró, amellyel a 3. helyet foglalják el a csapatok között.

A tabellán a Red Bull vezet 468,7 millió euróval, amelyből kétszázat – legnagyobb támogatóként és tulajdonosként - az energiaitalos konszern vállalt, 133 millió pedig a tévés közvetítések bevételéből jutott neki. Mateschitz nagyobbik csapatát a sikergyáros Mercedes követi 467,9 millióval: náluk az anyacég által biztosított éves összeget 250 millió euróra becslik, míg a televíziós jogdíjakból befolyt pénzt 167 millió euróra taksálják. Az élbolyhoz tartozik még a Ferrari is: a 4. helyre rangsorolt olasz alakulat büdzséjét 418 millió euróra saccolják a szakértők, amelyből 175 milliót tesz ki a televíziós részesedés. Ez a mutató a maranellói alakulatnál a legmagasabb, köszönhetően a történelmi státusznak és egyéb előjogoknak.

Döbbenetes adat, hogy az élkvartettet követő, a tavalyi szezont konstruktőri bronzérmesként záró Williams büdzséje mindössze 186,4 millió euró. A többi alakulat esetében pedig még nagyobb a lemaradás: a Toro Rosso 137,4, a Force India 129, a Sauer 103,2, míg a Manor 83 millió euróval sáfárkodhatott a 2015-ös idényben. 

A Business Book GP tabellája: