Korea után az F+1 Blog már pedzegette, hogy előbb vagy utóbb elmérgesedhet a viszony Fernando Alonso és a Ferrari között, s a színfalak mögül kiszivárgott hírek szerint a kétsébeesett bajnoki harc közben valóban forráspontra került a felek kapcsolata. Robbanás valószínűleg nem lesz, de ami a háttérben zajlik a vörösöknél, az is a domináns Sebastian Vettel malmára hajtja a vizet.
„Üzenjük azoknak, akik szerint Alonso és a Ferrari között elhidegülés tapasztalható, hogy soha nem voltunk még annyira egységesek, mint most. Forza Fernando! Forza Ferrari!”
Szombat este, az Indiai Nagydíj időmérő edzése után ez a különös üzenet jelent meg a Ferrari hivatalos Twitter mikroblogján. Akkor még csak sejteni lehetett a miértjét, azóta viszont a Ferrari-ügyekben rendszerint jól informált La Stampa című lapnak köszönhetően tudjuk, hogy Alonsót valószínűleg a düh repítette a 2. pozícióba a másnapi összecsapáson.
Akár azt is lehetne feltételezni, hogy a Scuderia lebuktatta önmagát: mivel a twitteres cáfolat hamarabb megjelent, mint maga a sztori, borítékolni lehet, hogy minden pontosan úgy történt, ahogyan az a La Stampa hétfői számában megjelent. Hiába próbál Stefano Domenicali azzal érvelni, hogy a sajtó vizionál csak házon belüli botrányt, egyre nyilvánvalóbb, hogy a felek kapcsolata kritikus fázisba ért. Alonso élete legnagyobb formájában vezet idén, oroszlánként harcolva az egyre távolabbinak tűnő bajnoki címért, miközben kellemetlen helyzetbe, a közvélemény előtt akár tudathasadásosnak is tekinthető állapotba kényszerül: a vállaira nehezedő nyomás egyre csak fokozódik, mivel a vérszegény fejlesztések miatt rohamosan csökken az esélye Vettel ellen, a csapatérdek miatt viszont muszáj rendre optimista jövőképet festenie. Olyan furcsa helyzet ez, mintha valakit arra kényszerítenének, hogy dalolva ugrojon fejest a piranhákkal teli medencébe.
Láthattuk az utóbbi hetekben, hogy 2005 és 2006 bajnoka már nem mindig tudja tartani magát a Maranellóban felvázolt kommunikációs irányelvekhez. A fejlesztési potenciált bíráló, el-elejtett megnyilvánulások után a szombat éjjel, Újdelhiben történtek újabb egyértelmű jelét adják annak, hogy idillről szó sincs, ráadásul 2007-ben, a McLaren-kémbotrány során láthatta az egész világ, hogy az egyébként lojális spanyol hajlamos háborúzni akár a saját csapata ellen is, ha az érdekei sérülnek.
Mivel a felek túlságosan értékesek egymásnak, a szakítás lehetősége szinte kizárt, viszont a házon belüli feszültség – hacsak Alonso nem pörög fel minden egyes vitától úgy, mint Indiában – Vettelt és a Red Bullt segíti majd a bajnoki végjátékban. Luca di Montezemolóra, a Ferrari fővezérére komoly feladat vár, ha kezelni akarja a helyzetet, ráadásul az elnök a jelek szerint Alonso pártját fogja. Ez egyébként akár azt is jelentheti, hogy Pat Fry, a spanyolt felhergelő technikai igazgató nem feltétlenül lehet nyugodt: amikor 2010-ben a hispán elbukta a vb-t Abu Dhabiban, a nagyfőnök komolyabb gondolkodás nélkül rúgta ki a korábban több vb-címben fontos szerepet játszó, ám az elhibázott stratégiáért felelőssé tett Chris Dyert, aki azóta már a BMW DTM-csapatánál dolgozik.
Nem lehet elmenni szó nélkül az ügy egy másik érdekes szösszenete mellett sem: a La Stampa szerint Alonso megírt a telefonján egy tweetet, amelynek elküldéséről végül a jelenlévőknek sikerült lebeszélniük. "Szeretném, ha mind a 1,2 millió követőm megtudná, hogy a Ferrari hátsó részének legfőbb aerodinamikai komponensei már május óta változatlanok" – a spanyol állítólag ezt pötyögte be.
Ugyan a küldés elmaradt, Alonso demonstrálta, hogy Lewis Hamilton a belgiumi telemetriai adatok posztolásával forradalmat indított el, s a Twitterre valóban a versenyzők veszedelmes fegyvereként tekinthetnek a csapatok. A labdarúgás világában klub- és válogatott szinten is jellemző egy ideje, hogy a fontosabb meccsek és nagyobb tornák idején a szakvezetők tiltólistára teszik a közösségi médiát: lehet, hogy ez hamarosan bevezetésre kerül a Forma-1-ben is?
