Sokak szerint szentségtöréssel érne fel Pastor Maldonadót ültetni Kimi Räikkönen után a Lotusba, s bár még nem is száz százalék, hogy az átigazolás megtörténik, az tény, hogy a venezuleai vadember a létező legjobb kezek közé kerülne. Elég csak abba belegondolni, hogy mit hozott ki az enstone-i egylet menedzsmentje Romain Grosjeanból.
„Jómagam már döntöttem és arra várok, hogy aláírhassam a szerződést. Bízom benne, hogy erre nagyon hamar sor kerülhet, már csak a jóváhagyást kell kivárni” – mondta Maldonado a vasárnapi USA Nagydíj után a Circuit of the Americas-ról távozva, amikor az újságírók arról kérdezték, hogy mi a helyzet a főszponzor PDVSA vezérigazgatója által Venezuelában már beharangozott Lotus-szerződéssel.
Vitán felül áll, hogy Maldonadónál rosszabb hírű szereplője mostanában nincs a Forma-1-nek. Magatartása arrogáns, útját érthetetlen incidensek – a legutóbbi épp most, Texasban történt, amikor kitette a versenyből Adrian Sutilt - kísérik, ráadásul a grove-i egylettől sem jó viszonyban búcsúzik: a háttérben már jóideje puskaporos viszony mostanára odáig fajult, hogy a venezuleai az időmérő után szabotázzsal vádolta meg munkaadóját.
Maldonado előéletét mindennek lehet mondani, csak jó ajánlólevélnek nem, így nem lehet csodálkozni azon, hogy a közvélemény rossz szemmel nézné, ha a PDVSA-tól származó dollármilliók révén beülne a Lotusba, míg a volánra egyébként szintén esélyesnek tartott őstehetség, Nico Hülkenberg tovább kallódna a Saubernél vagy a Force Indiánál. Viszont ha van olyan csapat, amely bátran vállalkozhat a fékezhetetlennek tűnő vadember megszelídítésére, az kétségkívül a Lotus: elég csak belegondolni abba, hogy mit hoztak ki idén a tavaly ilyenkor a venezuleaival azonos szinten emlegetett, egyes ellenfelek által „közveszélyes őrültnek”, mások által „dilinyósnak” titulált Grosjeanból.
Egy éve a francia is tört-zúzott, Monzában megszégyenülve, eltiltottként az oldalvonal mellől volt kénytelen szemlélni az eseményeket. Akkor még a szakma jeles képviselői közül is csak kevesen mertek volna fogadni arra, hogy a nyurga banktisztviselőből lesz valaki, de a csapat kitartott mellette, mostanára pedig a közeljövő egyik fényes ígéretévé nőtte ki magát, amit sorozatos dobogós helyezésekkel bizonyít. Enstone-ban már nem is titkolják, hogy a jelenlegi mezőny három-négy legjobbja közé sorolják.
A „hozott alapanyag” nyilvánvaló más, de a balhék sorozata ellenére Maldonadót sem lehet egészen fakezűnek minősíteni. Lehet, hogy a tavalyi barcelonai győzelme manapság már csak régi emléknek tűnik, s lerágott csontnak hat felemlegetni azt is, hogy a Formula-Renault 3.5-ben és a GP2-ben is nyerni tudott Monacóban, de ezek azt mutatják, hogy jóval több rejlik benne annál, mint amit az utóbbi két évben a Williamsnél képes volt kihozni magából. Lehet, hogy a folyamatos anyagi- és technikai problémák miatt csúszott ki a gyeplő az egykoron szebb napokat megélt alakulat vezetésének kezéből, igaz ugyanakkor az is, hogy nem lehet mindent a grove-i gárda számlájára írni.
Bár a higgadt, csendes Grosjean és a tipikusan tüzes, latinos vérmérsékletű Maldonado mentalitása teljesen eltérő, minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a Lotus-vezetőség többet tudna kipréselni a dél-amerikaiból is. Világverővé biztosan náluk sem válna, de talán ott talán el tudnák érni, hogy több legyen egy folyton folyvást balhézó agresszornál. Míg a fekete-arany gárdánál a pénzügyi, vagy legalábbis a szponzorációval foglalkozó osztály a gyenge pont, addig a versenyzők kezelésében jeleskednek, amit nem csak Grosjean „feltámasztása” igazol, hanem Kimi Räikkönen is: ugyan a fizetés-mizéria miatt a végére összeomlott a kapcsolat, a két évnyi kihagyás után visszatérő finn azonnal robbantott, ráadásul soha nem titkolta, hogy amíg ott volt, addig jól érezte magát.
Azt, hogy mi a Lotus titka ezen a fronton, nehéz lenne pontosan behatárolni, de Eric Boullier csapatfőnöki ténykedése minden bizonnyal kulcsfontosságú. A francia szakember pályafutása kezdetén sokat dolgozott olyan juniorszériákban, mint a WSR vagy épp a néhai A1GP, ahol alkalma nyílt tökéletesen kiismerni a versenyzői lélek rejtelmeit, a tehetségek kibontakoztatásának általában nem egyszerű módszereit, s ezzel kapcsolatos ismereteit pilótamenedzserként is igyekszik kamatoztatni. Ugyan a GP2-bajnok teszt- és tartalékpilóta, Davide Valsecchi mellőzése sokak szerint felért egy ígéretes fiatal versenyző pályafutásának megakasztásával, tény, hogy a szakember Gravity Sport nevű cége Grosjean mellett más versenyzők pályafutását is sikeresen egyengeti. Amennyiben hihetünk a Maldonado érkezését előrevetítő hangoknak, a szakvezető jövőre újfent bizonyíthat, ráadásul a venezuleai pilóta szerződtetése esetén valószínűleg minden korábbinál nagyobb szüksége lesz a már megvillantott különleges pedagógiai és pszichológiai képességeire…