Eric Boullier, a Lotus csapatfőnöke még mindig hisz abban, hogy létrejöhet a hónapok óta vajúdó megállapodás a Quantum Motorsport nevű formációval, pedig annak képivselőjéről már egy egyszerű Google-keresés alapján is simán feltételezhető, hogy nem több egyszerű szemfényvesztőnél. A játszma kockázatosnak tűnik: az enstone-i csapat nem csak a beígért pénzt bukhatja el, hanem minden mást is...

Aligha lehet kétséges, hogy a Quantum Motorsport az idei Forma-1-es évad egyik legnagyobb rejtélye. A társaság – amely a Monacói Nagydíj magasságában, Infinity Racing néven jelentkezett be a Lotus tulajdonjogának 35 százalékáért, de azóta nevet változtatott – a hivatalos kommunikáció szerint egy közel-keleti befektetési csoport, ám tagjairól, a hátteréről semmit nem lehet tudni és egyre inkább úgy tűnik, hogy ez korántsem véletlen…

Bár az ígéretcunami hónapok óta tart, pénzt a mai napig nem látott a köztudottan pénzügyi gondokkal bajlódó alakulat, amely anyagi helyzetének rendeződésétől tette függővé, hogy az ultratehetséges Nico Hülkenberget vagy esetleg más, komoly szponzori hátteret is magáénak tudó versenyzőt szerződtet Romain Grosjean mellé. Abu Dzabiban úgy hírlett, hogy napok kérdése a tranzakció lebonyolítása, de az üzlet a mai napig nem jött létre, holott a Lotus helyzete egyre súlyosabb: a gárda nem csak Kimi Räikkönennek tartozik, hanem mint kiderült, Patrick Louis pénzügyi igazgató pénteken, e-mailben a csapat összes dolgozójával közölte, hogy a novemberi fizetés kedvezőtlen esetben akár a hónap végéig is csúszhat.

A paddockban vannak néhányan, akik a kezdetek óta szkeptikusak a Quantum-megállapodással kapcsolatban, amit alátámaszt az a tény, hogy a társaság arcának számító amerikai-pakisztáni üzletember, Mansoor Ijaz már egy egyszerű Google-keresés alapján is sötét ügyekkel hozható összefüggésbe. Kiderül például az, hogy az 52 esztendős férfi korábban politikai fronton kavarta a kártyákat. Röviddel a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után azt állította, hogy a ’90-es évek közepén, a Clinton-kormányzat idején tető alá tudott volna hozni egy megállapodást, amelynek keretein belül Szudán hajlandó lett volna átadni az USA-nak az ott bujkáló és már akkoriban is terrormerényleteket végrehajtó Oszama Bin Ladent, de Clintonék nem hajlottak a megállapodásra. Egy fotó valóban fellelhető a világhálón Ijazról és Clintonról, de a 2001. szeptemberi események kivizsgálására életre hívott 9/11 Bizottság jelentése kimondta, hogy nem találtak érdemi bizonyítékot Ijaz állításának alátámasztására. Annyit mindenesetre elért Ijaz, hogy szerződést kapott a Fox News-tól, ahol egy darabig a közel-keleti ügyek szakértőjeként szerepelt.

Egy másik, Amerikában nagy port kavart politikai ügyet is kirobbantott, amikor 2011-ben, Bin Laden elfogása után egy titkos üzenetet kézbesített az Obama-kormányzat egyik magas rangú képviselőjének: ebben a pakisztáni elnök állítólag azt kérte, hogy az amerikai kormányzat avatkozzon be az ország belpolitikájába. Amikor kiderült, hogy az üzenet valójában nem is az elnöktől származik, Ijaz az ország amerikai nagykövetének nyakába varrta az ügyet. Ennek köszönhetően Ijaz ideig-óráig ismét az érdeklődés középpontjába került, a Lotus-bizniszre nézve azonban jóval relevánsabb az egyik jól dokumentált üzleti botránya, amelynek egyes elemei kísérteties hasonlóságot mutatnak a mostani helyzettel.

Egy san marinói bank, a BSI tavaly februárban 1,4 millió dolláros követeléssel pert indított New Yorkban Ijaz ellen, aki évekkel ezelőtt két, általa alapított, de a vizsgálatok szerint üzleti tevékenységet valójában soha nem folytató fantomcégen keresztül kölcsönt vett fel nagyszabású üzleti tervek megvalósításához de a pénzt nem fizette vissza. Az egyik terv egy Las Vegas-i, ’Aquarius Towers’ néven emlegetett, gyaníthatóan ingatlanprojekt volt, a másik pedig olyan autóipari vállalkozás, amely ’a világ legenergiatakarékosabb hajtásláncát’ ígérte. Az online elérhető bírósági dokumentumokból kiderül, hogy Ijaz mindkét esetben biztosította a bankot az üzleti terv stabil hátteréről: noha a befektetőket soha nem nevezte meg, azt állította, hogy befolyásos dubaji és indiai üzletemberek, dúsgazdag családok állnak mögötte és azzal is érvelt, hogy a pénzhez az átvilágítás és egyéb bürokratikus tennivalók után fér majd hozzá. Mint ismeretes, a Quantumról is csak annyit árult el, hogy befolyásos közel-keleti pénzemberek alkotják, s Ijaz a pénzügyi tranzakció csúszását is rendszerint hasonló, bürokratikus érvekkel indokolja…

Nem véletlen, hogy a Brazil Nagydíj pénteki sajtótájékoztatóján Eric Boullier csapatfőnöknek feltették a kérést: mivel a Google-találatok sötét képet festenek Ijaz előmeneteléről, kaptak-e bármikor valamiféle bizonyítékot vagy garanciát arra, hogy a várt pénz valóban rendelkezésre áll? „Minden tiszteletem a Google-é, de szerencsére nem csak rájuk kell alapoznunk a véleményünket. A kérdésre a válaszom egyébként igen, nagyon komoly bizonyítékaink vannak a pénz meglétére és jól tudjuk, hogy mi az a Quantum Motorsport” - felelte a szakvezető.

Boullier állásfoglalása ellenére létezik egy teória, amely szerint a Quantum-vonal egyfajta szándékos porhintés a többségi tulajdonos Genii Capital részéről, amit nyomásgyakorlásra használnak, így próbálva minél több pénzt kisajtolni a csapattal hírbe hozott Pastor Maldonado főszponzorából, a venezuleai PDVSA olajtársaságból, esetleg egy másik, a nyilvánosság számára jelenleg látókörön kívüli befektetőből. Annyi bizonyos, hogy a Lotus megítélésének semmiképp nem tesz jót a mostani felhajtás: ha szándékosan generálják, ha nem, a rossz hírű tárgyalópartner elriaszthatja a csapat támogatásával esetleg kacérkodó üzleti köröket, de talán még a csapattal jelenleg szövetségben álló cégeket is.