Fernando Alonso még nem tudja pontosan, hogy Forma-1-es szerepvállalásának év végi lezárása után, a megbízhatósági-vb (WEC) mellett mit is csinál még 2019-ben. A közvélekedés szerint az a legvalószínűbb, hogy az Indycar felé veszi az irányt: döntés még nincs ezzel kapcsolatban, ám a pilóta az elmúlt hétvégén, Spa-Francorchamps-ban megjegyezte, hogy nem tart a tengerentúli széria veszélyeitől.

 

Mint ismeretes, Alonso a Toyota egyik egységének pilótájaként aktív tagja a WEC mezőnyének, ám abban mindenki, maga az érintett is egyetért, hogy ez valószínűleg nem jelent kellő mértékű elfoglaltságot számára az F1 után. Mivel a hőn áhított Triple Crown, azaz a hármas korona (Monacói Nagydíj, Le Mans-i 24 órás, Indianapolis 500) begyűjtéséhez az utóbbi tétel hiányzik, kézenfekvőnek tűnik, hogy az Indycar legyen az alternatíva – akár néhány futam, akár egy teljes szezon erejéig.


Régóta hallani, pláne a spanyol pilóta tavalyi Indy 500 kalandja óta, hogy a McLaren szeretne összeállítani egy csapatot a tengerentúli bajnokságra is, amelyhez minden tekintetben kiváló hozzájárulás lenne a kétszeres F1-es világelső személye. Vannak, akik máris biztosra veszik a paddockban, hogy a spanyol számára ez a projekt jelenti majd a fő elfoglaltságot 2019-ben: „Nem tudok mondani semmit jelenleg, mert most még nem tudom pontosan, hogy mit fogok csinálni a következő szezonban” – nyilatkozta Alonso a Belga Nagydíj szombati napján, a McLaren motorhome-jában tartott sajtóértekezleten, amelyen részt vett az F+1 Blog is.

Alonso 2017-ben már megízlelte, hogy milyen az Indycar világa, Robert Wickens nemrégiben történt brutális balesete azonban újra rávilágított, hogy a tengerentúli szériában bizony a veszély fokozottan, jóval fokozottabban jelen van, mint az F1-ben. A spanyolt saját bevallása szerint nem riasztaná a teljes szezontól a rizikó, mert mint megjegyezte: a veszélyfaktor az Indy 500-on a legnagyobb az egész világon.


„Tudom, hogy milyen kockázatokat rejtene magában egy teljes szezon az Indycarban, és azzal is tisztában vagyok, hogy a legveszélyesebb maga az Indy 500. Az a futam a leggyorsabb, nincs még egy olyan gyors verseny az egész világon. A motorsportban bármikor, bármi megtörténhet, nemcsak az Indycarban vagy az F1-ben. Minél nagyobb a tempó, annál nagyobb a kockázat, márpedig a tempó az Indy 500-on a legnagyobb. Ha az ember az Indycar egész szezonra vállalkozik, nincs nagyobb veszélynek kitéve, mint az Indy 500-on, mert az a legveszélyesebb” – mondta Alonso.

Nagy kérdés lenne a spanyol tengerentúli szerepvállalásával kapcsolatban az is, hogyan lehetne összehozni az Indycar-projektet úgy a számára, hogy ne legyenek érdekellentétek. A pilótának szerződése van a Toyotával a WEC-ben, az Indycarban viszont nagy valószínűség szerint egy konkurens japán gyártó, a Honda portékájával kellene versenyeznie. Az már csak pikáns adalék, hogy a McLarennél az előző három évben történtek hatására a Honda berkein belül a spanyol egyáltalán nem örvend nagy népszerűségnek…

A pilóta úgy véli, hogy mindenre van vagy lehet megoldást találni: „Jelenleg is két csapattal van szerződésem, a McLarennel és a Toyotával. Nem gondolnám, hogy probléma lenne ebből. Ha a WEC mellett egy másik sorozat mellett is elkötelezem magam, valószínűleg úgy teszem majd, hogy az ebben résztvevő márkák, autógyártók vagy vállalatok számára ne legyen probléma a motorszállító partnerből. Úgy gondolom egyébként, hogy ráérek ezzel később foglalkozni” – mondta Alonso, aki a Belga Nagydíjat idejekorán és látványosan fejezte be: valószínűleg az évad legnagyobb balesete volt, amikor Nico Hülkenberg felbikázta a spanyol McLarenjét Charles Leclerc Sauberére a rajtot követő tülekedésben. Ez újabb bizonyíték volt arra is, hogy bárki bármit mond a biztonságról, az F1 sem lesz soha veszélytelen mulatság…