Hatalmas fölénnyel nyerni mindig megnyugtató, ám vannak helyzetek, amikor ez sokkal többet árthat, mint használ. Nagy valószínűség szerint ez vonatkozik most a Mercedesre is, akik ott folytatták, ahol tavaly abbahagyták: letarolták a melbourne-i Albert Parkot, de a sétagalopp közben az Ezüstnyilak kevesebbszer kerültek a televíziók képernyőjére, mint bármelyik tavalyi, lazán megnyert futam során…

Minden bizonnyal nemcsak eme sorok írójának tűnt fel, hogy a mezőny élén, kényelmes tempóban kocsikázó Lewis Hamilton és Nico Rosberg W06-osait most még a szokásosnál is ritkábban pakolta adásba a közvetítéseket szervező Formula One Management tévés brigádja. A brit és a német rótta és rótta a köröket, a tévéképernyők előtt ülő százmilliók viszont alig néhányszor láthatták őket, teljesítményükről elsősorban a feliratokból értesülhetett a publikum.

A többség vélhetően csak legyint, mondván, a lényeg úgyis a dupla diadal, de Toto Wolff és a menedzsment többi tagja gyaníthatóan másképp gondolkodik majd, amikor a jövő hét elején kézhez kapják a „képernyős” percekről, másodpercekről, egyéb sajtómegjelenésekről készített jelentést, amelyet egy rendkívül komoly, többtucat főből álló háttérstáb állít össze számukra Stuttgartban. Köztudomású, hogy a Daimler igazgatótanácsa a szakszervezetek, miegymás nyomására szigorú felügyelet alatt tartja a bajnokcsapatot, amelynek nem csak a pályán, hanem azon kívül is szállítania kell a pluszos eredményeket: Wolff tavaly több ízben is elismerte a sajtóval folytatott háttérbeszélgetések során, hogy a „láthatóság” különösön fontos tényező, márpedig ilyen tekintetben a vasárnapi évadnyitó szinte katasztrófával ért fel számukra. Azzal, hogy a csillagosok az előzetes várakozásoknak megfelelően ismét áthúztak egy másik dimenzióba, a minimálmezőny többi tagja járt jól: az első ferraris futamán a dobogó legalacsonyabb fokára masírozó Seb Vettelt, a kiváló teljesítménnyel debütáló Felipe Nasr Sauberét vagy épp a Toro Rosso ifjú csikóit sokszor vágták képernyőre.

Kellemes teher az, amikor annyira jól sikerült egy autó, mint ez a Mercedes, de mivel a televíziós megjelenés ezen a szinten mindennél, tényleg mindennél fontosabb, érdemes komolyan foglalkozni a láthatóság kérdésével, hogy mind az anyavállalat, mind a partnerek elégedettek legyenek és megkapják a pénzükért azt, ami elvárnak. Legutóbb a Red Bull volt hasonló helyzetben a 2010-től 2013-ig tartó nagy széria során, amikor volt, hogy Vettel elsöprő fölénnyel diadalmaskodott és olyan is, hogy az utolsó méterekig oroszlánként kellett küzdenie a sikerért: Andreas Sigl, az Infiniti azóta már távozott Forma-1-es igazgatója akkoriban elismerte az F+1 Blognak, hogy egy domináns alakulatnak nehéz megtalálni a megfelelő láthatósági szintet eredményező arany középutat.

„Mint mindenki, mi is azt akarjuk, hogy szorosak és akciódúsak legyenek a versenyek, mert a Forma-1 ettől izgalmas, ennek köszönhetően a legnézettebb sport a világon. Ha viszont a márkát és a márkára irányuló figyelmet vesszük alapul, azt kell megcéloznunk, hogy autóink minél többet legyenek a képernyőn, ehhez pedig az szükséges, hogy minél többször legyünk kulcsfontosságú pozícióban. Kimutatásaink szerint egyébként láthatóság tekintetében az egyik leghatékonyabb eszközünk a versenyzők overallja, így bízunk benne, hogy minél többször leszünk a dobogón” – magyarázta akkoriban az Infiniti Forma-1es programját kiötlő német szakember.

Biztosra vehetjük, hogy a jelentések áttanulmányozása után a Mercedes vezérkara is jól átgondolja, kiértékeli a helyzetet. Arra persze semmiképp nem kell számítani, hogy visszafogják a brit-német párost, arra viszont nagyon is, hogy az előző évadhoz hasonlóan engedik majd versenyezni a két vitézt. Amilyen ijesztőnek tűnik a mostani fölény, lazán belemehetnek ebbe, még akkor is, ha tavaly a házi párharc számos barázdát vésett Wolffék homlokára. A kérdés csak az, hogy az egész télen fogadkozó Rosberg ezúttal képes lesz-e bármit előhúzni az első, unalmas meccs után 1:0-ra vezető Hamilton ellen…